Melyik típusú kókuszolaj a legjobb? Hogyan válassz kókuszolajat?
2015. október 30. írta: Kókuszdiéta és Életmód

Melyik típusú kókuszolaj a legjobb? Hogyan válassz kókuszolajat?

Az alábbi tanulmány bemutatja, hogy milyen típusú kókuszolajokkal találkozhat a vásárló a piacon és azok miben különböznek egymástól.

hogyan_valassz_kokuszolajat.jpg

1. Finomított szűrt kókuszolaj

 

• Azok a kókuszolajok, amelyeknek tömeges gyártása ipari szinten történik, nagymértékű finomítási eljáráson mennek keresztül.
• Vannak olyan kókuszolajok, amelyek finomítása sokkal kíméletesebb.

Valamilyen mértékben minden kókuszolaj igényel valamiféle finomítási eljárást, csak a hozzá választott módszerben van lényeges különbség. A kókuszolaj kinyerése érdekében ki kell vonni az olajat a kókuszdió húsából. Ezért technikailag az egyetlen igazán "finomítatlan" kókuszolaj az volna, ami még mindig benne van a kókuszdió húsában.

Fontos megismerni egy másik definíciót is, ez pedig a „copra”, amely a szárított kókuszhúst jelenti.
A copra készítése során eltávolítják a kókuszdió rostos héját, majd a kókusz húst szárítják. Erre különböző módszerek alkalmazhatók, mint a füsttel való szárítás, napon történő szárítás, kemencében történő szárítás, vagy akár ezek kombinációi. A termék az adott ponton nem alkalmas fogyasztásra, a füstöléses eljárást követően a copra eléggé piszkos lesz, amely nem hasonlít egy ételre. A copra egyfajta áru, amely saját piaci árral rendelkezik. A kókuszdiót termelő országokban vannak kereskedők, akik a coprat, mint árut értékesítik, akár exportálják is kókuszolaj gyáraknak. A gyárak a coprat feldolgozzák, azaz iparizált módon előállított kókuszolajt gyártanak tömegesen. 

Jelenleg az alábbi finomított kókuszolaj fajtákat találhatók meg a piacon.

• Copra alapú finomított szűrt, azaz RBD kókuszolaj.
A RBD azt jelenti, hogy az adott kókuszolaj finomított, fehérített, szagtalanított. A fehérítés általában nem egy kémiai folyamatot jelent, hanem egy fizikai szűrést, ami a szennyeződések eltávolítására szolgál. A szagtalanítást, ami a copra esetleges füstölése miatt fontos, forró gőzzel történik.

• Pogácsa préselt kókuszolaj.
Általában RBD kókuszolaj, amelynek finomítása kémiai úton történik. A nagyobb olajhozam érdekében a hexant, mint oldószert használják. A hexannal kezelt copraból 20 %-al több olaj nyerhető ki, viszont a hexan visszamaradhat a kókuszolajban, ami káros az egészségre.

• Hidrogénezett kókuszolaj.
A feldolgozási folyamat során visszamaradt egészségre káros behatás miatt nagymértékben megváltozik az olaj szerkezete, e miatt ez a típusú kókuszolaj a legkevésbé alkalmas étkezésre! Legfőbb ismérve, hogy magasabb hőmérsékleteken is szilárd halmazállapotú marad, ezért akár papírba is csomagolható.

• Folyékony kókuszolaj, más néven MCT olaj.
Ez egy új termék, ami 2013-ban jelent meg a boltokban. Jellemző rá, hogy még a hűtőszekrénybe téve is folyékony halmazállapotú marad. Ez valójában a múltban használt bőrápolási termék egyike, ami az utóbbi időben megjelent, mint étrend kiegészítő, manapság pedig étolajként kerül forgalomba. A laurinsavat kivonják az olajból más ipari célra történő felhasználás végett, ezért ez a típusú olaj valójában nem más, mint egy laurinsav melléktermék. Tehát ebből a termékből hiányzik a kókuszolaj legértékesebb összetevője a laurinsav.

Abban az esetben, ha egy kókuszolaj készítményen csak az a kifejezés olvasható, hogy kókuszolaj, akkor valószínűleg RBD kókuszolajról van szó. Meg kell jegyezni, hogy a copra egy olyan termék, amelyből egyes gyárak tisztító- és mosószereket gyártanak. Mivel egyre jobban nő a kókuszolaj népszerűsége, ezért néhány tisztítószereket gyártó cég termékei között megtalálható a kókuszolaj, mint étolaj. Ezek az olcsóbb árkategóriába tartozó kókuszolajok több mint valószínű, hogy tömeggyártott, a copraból kivont készítmények. 
A fent említett kókuszolajok esetében, a kókuszdió begyűjtésétől az elkészült kókuszolaj csomagolásáig nagyon hosszú idő is eltelhet. 

2. Szűz és extra szűz kókuszolajok


A szűz kókuszolaj minősítésre valójában csak azok a kókuszolajok volnának méltók, amelyek kiindulási pontja nem a szárított copra, hanem a frissen reszelt kókusz.
Jelenleg nincs a világon olyan tanúsító testület, amely meghatározná a "szűz kókuszolaj" követelményeit. Ezért bármely gyártó ráírhatja a terméke címkéjére, és sajnos teszik is ezt, a jobb eladhatóság érdekében. Abban az esetben, ha a kiindulási pont a copra, akkor az a termék nem egy igazi szűz kókuszolaj. Bár egy igazán jól megtervezett RBD finomított kókuszolaj címkéjéről ez nem minden esetben derül ki.
Mi a különbség a szűz és az extra szűz kókuszolaj között?
Valójában semmi, mert ennek a definíciónak a tartalmát illetően sincs még meghatározott követelmény. 

Azok a termékek, amelyek esetében megtalálható az "extra szűz" felirat, az alábbi termelési módszer alá tartoznak: 

• A szűz kókuszolaj esetében a kiindulási pont a szárított kókusz. Ebben az eljárási módban a friss kókuszt először szárítják, majd kipréselik belőle az olajat. Ez a módszer lehetővé teszi a könnyebb, tömegtermelése szánt szűz kókuszolaj előállítását. Az ily módon gyártott szűz vagy extra szűz kókuszolaj, a leggyakoribb, amely megtalálható az online- és hagyományos boltok kínálatában. A valós szűz vagy extra szűz kókuszolaj is tömeggyártású, de egy jobb minőségű kókuszolaj, mint az RBD kókuszolaj, hiszen a gyártási folyamat kiindulási pontja nem a copra, hanem a frissen szüretelt kókusz. Ezzel a módszerrel, a kókuszolajat a friss kókusz húsából sajtolják, nem pedig a szárított kókusz copraból. 

• A "nedves-őrlés" folyamat során az olajat a friss kókuszdió húsából szárítás nélkül vonják ki. Az őrlést követően "kókusztejet" sajtolnak ki a nedves kókuszdió húsából. A kókusztej valójában egy természetes olaj a vízben emulzió. A kókuszolaj kinyerése érdekében a vizet és az olajat elválasztják egymástól, amelyre különböző módszerek alkalmazhatók. A szétválasztás történhet forralással, erjesztéssel, hűtéssel, enzimek használatával vagy mechanikai centrifugálással. 

A centrifugálás alkalmazásakor villamos energia által működtetett centrifugába helyezik a kókusztejet. A gyors forgás hatására az olaj és a vízcseppek szétválnak egymástól.

Az erjesztési folyamat során, a kókusztejet tartályokba helyezve ülepedni hagyják általában egy éjszakán át. A nehezebb víz lesüllyed a tartály aljára, így a kristálytiszta olaj réteg, valamint némi kókusz szárazanyag a tetején marad. Az ily módon nyert kókuszolajat fizikailag szűrik, eltávolítják a szárazanyag tartalmakat, a végeredmény pedig egy finom kókusz illatú és ízű a lehető legkíméletesebb módon gyártott kókuszolaj.

Vannak gyártók, akik az erjesztést követően a kókuszolajat kimeregetik serpenyőbe és melegítik addig, amíg a kókusz darabkák lesüllyednek a serpenyő aljára, ezt követően pedig szűrik.

Organikus, azaz bio kókuszolaj


Nincsenek GMO módosított kókuszdiók, valamint nagyon kevés növényvédő szert használnak a kókuszpálmák esetében, bár léteznek ilyenek. Mivel a kókuszpálmák nagyon magasak ezért a permetezés nehezen megoldható. Minden olyan növényvédő szer vagy műtrágya, amely felhasználható, valószínűleg a kókuszpálmák körül lévő talajon alkalmazzák, hogy azt a gyökerek felszívhassák, vagy injekció formájában közvetlenül a kókuszpálma törzsébe fecskendezik.
A bio tanúsítási folyamat nagyon költséges, ezért sok esetben nem áldoznak rá a kókuszolaj gyártók.

A tanulmány következtetése:

A legtöbb esetben a kókuszolaj készítmények címkéjén nem található tájékoztató a termék eredetét, minőségét és előállítás módját illetően.
A javaslat az, hogy ettől függetlenül mindenki, aki használ kókuszolajat törekedjen arra, hogy a legmegbízhatóbb helyről vásároljon és próbáljon a termékről több információt megtudni.
A gyengébb minőségű RBD kókuszolajok illatmentesek, ez talán egy kiindulási pont lehet a választás során, bár előfordulhatnak aromával dúsított kókuszolajok is.

Forrás: www.biokokusz.hu

banaban-bio-extra-szuz-kokuszolaj-500ml_2.jpg

 

A bejegyzés trackback címe:

https://kokuszdietaeseletmod.blog.hu/api/trackback/id/tr1008037942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása