Kókusz- és pálmaolaj
2016. február 29. írta: Kókuszdiéta és Életmód

Kókusz- és pálmaolaj

Sokan tisztába vannak azzal a ténnyel, hogy a pálmaolaj más néven pálmazsír fogyasztása előnytelen az egészségünk szempontjából vizsgálva.

A pálmaolaj kifejezést nagyon sok esetben általánosságban használják ezért vannak, akik nem tudják, hogy a kókuszolaj (kókuszzsír) és a pálmaolaj (pálmazsír) között óriási a különbség.

palmamag.jpg

Az olajpálmák, amelyek narancsszínű gyümölcséből a pálmaolajat, a magból pedig a pálmamagolajat nyerik, az egyenlítő mentén ipari ültetvényeken, telepített növényekként élnek, jellemzően Borneo, Szumátra az Amazonas és a Kongó medencében.

Az ültetvények folyamatos terjeszkedése érdekében az eredeti erdei vegetációt teljesen mértékben kiirtják, amely ellen több környezetvédő szervezet küzd köztük a Greenpeace és a WWF is.

A tudósok becslése szerint a trópusi erdők irtása következtében évente több állat- és növényfaj hal ki, valamint az ott élő őslakosok is elveszítik életterüket.

 

Az erdőirtás jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, mert a fák irtását követően a fennmaradó erdei aljnövényzetet felégetik, melynek következtében hatalmas mennyiségű füst kerül a levegőbe.

A már meglévő olajpálma ültetvényeket a kártevők és a gyomnövények ellen nagy mennyiségű növényvédő szerekkel óvják, ez által is a környezetet terhelve.

 

kokuszdio.jpg

 

A kókuszpálmák, amelyek terméséből a kókuszolajat sajtolják a trópusi tengerpartokon vagy 1-2 m-rel a dagály szintje felett fekvő magas talajvizű, laza homokos területeken élnek.

A világ kókusztermelésének legnagyobb részét kis kiterjedésű, helyi ültetvények adják.

A vezető kókusztermelők közé Fülöp-szigetek és Indonézia tartozik, de Burmában, Sri Lankán és Dél-Afrikában is nagyobb mennyiségben termesztenek kókuszdiót.

A vadon növő kókuszpálmákról nagy mennyiségű kókuszt szüretelnek, de a hozam többsége manapság árutermelő ültetvényekről származik.

A kókuszpálmák növényvédő szerekkel történő kezelése nem gyakori.

A pálmaolaj gyártása és annak feldolgozása a multi cégek egyik legjövedelmezőbb üzlete, mert a világpiacon messze a legolcsóbb növényi olajok egyike, már ezért is megéri hatalmas mennyiségekben kereskednek vele.

A világ pálmaolaj-termelésének 85 százalékát Indonézia és Malajzia adja.

palm3.jpg

A mennyiség viszont a minőség rovására megy, mert jelentős tömegű az általánosan használt pálmaolaj felhasználása oxidált állapotban, amely biokémiai és fiziológiai funkcióit tekintve potenciális veszélyt jelent szervezetünk számára.

A pálmaolaj ebben a formájában mégis számtalan készítményben megtalálható, mert kedvező ára mellett előnyös kémiai tulajdonságai miatt sokoldalúan felhasználható.

Adalékanyagként élelmiszerekben, (desszertekben és valamennyi készételben) tisztítószerekben, kozmetikumokban, állati takarmányokban valamint fűtő-és üzemanyagokban is.

Jellemzően a finomított kókuszolajat is használják a fenti célok mindegyikére, de kisebb mennyiségben fordul elő.

Táplálkozásunk szempontjából vizsgálva a zsírok, olajok szervezetünk számára nélkülözhetetlenek, mert fontos szerepet töltenek be testünk strukturális felépítésében és anyagcseréjében, bár az elfogyasztott zsírfélék mennyisége, fajtája, minősége és aránya döntően befolyásolja szervezetünk egészségi állapotát. A kókuszolaj és a pálmaolaj zsírsav összetétele alapján gyors felszívódású, könnyen emészthető, ami miatt kiemelt jelentőségűek.

A finomítatlan pálma- és kókuszolaj önmagában jelentős beltartalmi értékekkel rendelkezik, magas vitamin, ásványi anyag és antioxidáns tartalommal bírnak, ezért számos egészségügyi előnye lehet, mivel csökkenthetik különböző betegségek kialakulásának kockázatát.

Azonban az olajok szervezetünkre gyakorolt hatása nagymértékben függ az adott növényi olaj feldolgozottságának fokától.

Az az étolaj, amely a feldolgozás során a lehető legkevesebb metóduson esett át jótékony hatású szemben a finomított típusával.

A hidegen sajtolt extra szűz kókuszolaj jótékony hatása közismert tény.

A hidegen sajtolt extra szűz pálmaolaj (vörös pálmaolaj) esetében is érvényesülnének a szervezetre jótékonyan ható tulajdonságok, amelyet számos kutatás mellett 2011-ben az Ohio State University Medical Center kutatói is bizonyítottak. A boltok polcain mégsem lelhető fel hidegen sajtolt extra szűz pálmaolaj, tömegesen csakis finomított formában vásárolhatunk belőle.

http://www.brucelevick.com/palm-oil-processing-factory/

palm-oil-factory.jpg

  • A pálmaolaj feldolgozása során, a pálmakötegeket több lépésben is forró gőzzel (235 °C feletti hőmérsékleten) kezelik a termés fellazítása, fehérjék kicsapása és a sterilizálás érdekében.
  • Ezt követően kipréselik az olajat, amelyet centrifugálással tisztítanak és vákuumban szárítanak.
  • A legbőségesebb olajhozam érdekében egyes gyártók hexánnal vagy egyéb oldószerrel kezelik az összepréselt masszát, amely hatására kioldódik belőle az a maradék zsírtartalom is, amely a préseléssel és a magas hőmérséklet ellenére sem volt kinyerhető. Viszont az így készült olaj minősége romlik és a benne maradó oldószer káros hatással van egészségünkre. A hexán egy szénhidrogén, illékony folyadék, amelyet a kőolaj finomításával lehet előállítani, a benzin és ragasztóanyagok alkotórésze, amelyet olajok kinyerése esetén oldószerként használnak.
  • Az olajat derítéssel, akár szintetikus anyagok hozzáadásával vákuumban magas hőmérsékleten tovább finomítják.
  • A szagtalanítás az illó anyagok és a kivonáshoz használt oldószer maradványainak eltávolítására szolgál. A művelet során száraz gőzt injektálnak a magas hőmérsékleten vákuum alatt tartott olajba.
  • Az elfogadható íz és az eltarthatóság érdekében a késznek mondható terméket a további feldolgozás során aromásítják és színezik.
  • A keményítés (részleges hidrogénezés) során hidrogén-gázzal, nyomás alatt, magas hőmérsékleten, katalizátor jelenlétében margarinná dolgozzák fel a finomított olaj egy részét, majd a katalizátort magas hőmérsékleten szűréssel eltávolítják. A hidrogénezés során azonban egészségkárosító transz-zsírsavak, illetve polimerek is keletkezhetnek.

 

A kókuszolajok nagy többségének gyártása is ipari szinten történik, amelyek szintén nagymértékű finomítási eljáráson mennek keresztül. Esetükben a kiindulási pont a copra, amely a szárított kókusz.

copra.jpg

A szárítás történhet hagyományos módon, szabadban a napon, de az elterjedtebb és gyorsabb módszer a „kemencés” szárítás. A kemence valójában az eső ellen tetővel védett, ráccsal fedett tüzes gödör.

Az olajat a megtisztított, zúzott copraból sajtolással és az esetek többségében itt is vegyszeres oldással vonják ki.

  • A finomított szűrt, RBD kókuszolaj fehérített és szagtalanított.
  • A folyékony más néven MCT kókuszolaj esetében a legértékesebb összetevőt a laurinsavat kivonják az olajból más ipari célra történő felhasználás végett, ezért ez a típusú olaj valójában nem más, mint egy laurinsav melléktermék.
  • A keményített (hidrogénezett) kókuszolaj esetében nagymértékben megváltozik az olaj szerkezete, az egészségre káros hatás miatt ez a típusú olaj a legkevésbé alkalmas étkezési célra.

Abban az esetben, ha a kiindulási pont a copra, akkor az a termék nem felel meg a szűz kókuszolaj elnevezésnek. Egy igazán jól megtervezett RBD finomított kókuszolaj címkéjéről a valóság sajnos nem minden esetben derül ki.

A valós szűz vagy extra szűz kókuszolajat a frissen szüretelt kókuszból hidegen sajtolják, nem pedig a copraból.

Egy megbízható márka esetében a feldolgozás során nem használnak vegyszereket és oldószereket sem a nagyobb olajhozam érdekében.

A legtöbb esetben a növényi olajok címkéjén nem található tájékoztató a termék eredetét, minőségét és előállítás módját illetően.

A javaslat az, hogy mindenki, aki használ növényi olajat törekedjen arra, hogy a legmegbízhatóbb helyről vásároljon és próbáljon a termékről több információt megtudni.

A pálmaolaj iparral a fentieken túl szorosan összefügg a legfőbb emberi jogok megsértése is, köztük a gyermekmunka és az adósrabszolgaság, mint az egyik legolcsóbb munkaerő elterjedése.

palm-oil-child-labor.jpg

Ez legfőképpen Malajziában és Indonéziában jellemző, amely a világ legnagyobb és folyamatosan nagy léptékekkel növekvő pálmaolaj termelője.

A gyermekek hosszú órákat dolgoznak szinte minden nap az ültetvényeken, alig vagy egyáltalán nem megfizetve erőfeszítéseiket. http://www.goldmanprize.org

A legnagyobb pálmaolaj gyártók és felhasználók számára világossá vált, hogy mindezek sokak számára nem eltűrhető tények, ezért a WWF-fel együtt 2004-ben Kerekasztalt létesítettek a Fenntartható Pálmaolaj Védjegy (RSPO) létrehozására.

Az etikett célja a rossz hírbe került pálmaolaj jobb színben való feltüntetése, és ennek segítségével a pálmaolaj termelés fokozása volt.

Azonban több száz környezetvédelmi és emberjogi szervezet a világ minden részéről zöldre mosási programként és címkecsalásként utasítja el az RSPO-t.

Véleményük szerint az RSPO nem tiltja az erdők irtását, nem veszi figyelembe a szociális kérdéseket és figyelmen kívül hagyja a klímavédelmet.

Mindezek ellenére a bio minősített termékeket gyártók többsége is nagy mennyiségben felhasznál pálmaolajat termékei gyártásakor.

Az ő beszállítóiknál a Rettet den Regenwald Egyesület súlyos baleseteket, vízpazarlást, környezetszennyezést, fairtásokat és a kisgazdák elüldözését állapította meg. Esetükben is hektárok ezreire terjednek ki a vegyszerezett területek által megtermelt pálmaolaj felhasználása.

Az egyesület véleménye szerint az ilyen gyártók termékei semmi esetre sem érdemlik ki a bio és a „Méltányos kereskedelem“ védjegyet.

Sajnos azonban a kókuszolaj esetében is felmerülnek etikai problémák. Sokan nem is gondolnánk, hogy a kókuszipar nagy része a majmok „hátán” épül.

Az olyan agilis és ügyes mászók, mint a majmok jelentősen több kókuszdiót képesek betakarítani egy nap, mint az emberek.

majom.jpg

A kölyök majmokat idomárok képzik ki arra, hogy később nap, mint nap hosszú órákon keresztül nyakörvvel a nyakukon megkötve dolgozzanak. Ezek a majmok vagy kiképzett majmok utódai, vagy orvvadászok áldozatai, akik elkapják őket az erdőben hálóval vagy csapdával, de az is előfordul, hogy a szoptatós majomanyákat lelövik, a babák ezek után pedig a kiképzés helyére kerülne

A kókuszdió betakarítás ezzel a módszerrel egész Dél-és Délkelet-Ázsiában elterjedt, többek között Thaiföldön, Malajziában, Srí Lankán és Indonéziában. Ezek a nemzetek a legjelentősebbek közé tartoznak a világ kókusztermelésében.

A thaiföldi ipari szóvivők azt nyilatkozták, hogy Thaiföldön, a majmok szedik a kókuszdiók 99%-át. Egyes jelentések szerint a munkaerőhiány miatt India is alkalmazza már a kókuszdió betakarítás e formáját.

A valóság viszont az állatok kizsákmányolása, a teljes és önálló életének, természetes ösztöneinek megsértése. Ezek a majmok az életüket végtelen nehéz munkával töltik és kénytelenek engedelmeskedni gazdájuk akaratának.

Egyes kiképző központok honlapján, a majmokat úgy népszerűsíti, mint "hatékony ipari mezőgazdasági munkaerő". Azt állítják, hogy a majmok "erősek, nem félnek a magasságtól, nem panaszkodnak, nem igényelnek magasabb béreket, társadalom- és balesetbiztosítást”.

A majmok úgy tekinthetőek, mint "élő gép”, amelyek nagyon értékesek a kókusztermelők számára.

Az emberi értékrendek közötti ellentétek motiváltak sokakat, hogy vegán étrendet válasszanak, éppen ezért a kókuszt betakarító majmok által elszenvedett bánásmód miatt az aktivisták eljutottak a vegán vállalatokhoz, köztük a BANABAN termékek gyártójához is, hogy többet tudjanak meg a kókuszdió betakarításával kapcsolatos gyakorlatukról. 

  • Egyes vállalatok egyszerűen figyelmen kívül hagyták az e-mailt és levelet.
  • Néhányuk azt nyilatkozta nem tudja dolgoznak e majmok azokon az ültetvényeken, ahonnan a kókuszt vásárolják.
  • Mások vállalták, hogy a termékeiket olyan társaságoktól szerzik be, amelyek köztudottan használnak majmokat.
  • Voltak olyanok is, akik örömmel jelentették, hogy ők maguk vagy az ő beszállítóik nem majmok által végeztetik a kókuszdiók betakarítását.

BANABAN márka számos bio kókusz terméket foglal magába, amelyek fenntartható kókusz gazdaságokból származnak a Fidzsi-szigetekről, egy része Srí Lankáról.

banaban-biokokusz.png

A gyártó gondoskodik az általunk elvárt magas minőségről és színvonalról, minthogy ezt ügyfeleik is elvárják, amikor a termékeket megvásárolják tőlük.

A Fidzsi-szigeteken és a Sri Lankán lévő ültetvényükön is a kókuszdiókat emberi munkával takarítják be.

Sajnos, nem minden gyártó és forgalmazó érzi magát elkötelezettnek e tekintetben, köztük az ismertebb vegán márkák sem.

Sőt büszkén vallják, hogy termékeik mentesek az állati eredetű termékektől, közben pedig figyelmen kívül hagyják, hogy beszállítóik vagy talán ők maguk a majmokat munkára kényszerítik.

Az erdőirtás, az élőhelyek pusztulása, az éghajlatváltozás, az állati kegyetlenség és az őshonos jogok megsértése ellenére is a pálmaolaj a legnagyobb mennyiségben felhasznált növényi olaj a világon.

Azonban a legtöbb cég termékein a „növényi zsírok és olajok“ megjelölést használja.

A legjobb minőségű, valamint az egészségünk szempontjából fogyasztásra ajánlható étolajnak és egyéb más késztermékek összetevőjeként a hidegen sajtolt bio extra szűz olajok tekinthetők.

A bio minősítést a növények gyakori vegyszerezése miatt fontos szem előtt tartani.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://kokuszdietaeseletmod.blog.hu/api/trackback/id/tr498430906

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.