• Fontos strukturális alkotói a sejtek külső és belső membránfelületeinek,
• a szervezet számára jelentős mennyiségű energiát szolgáltatnak,
• elengedhetetlen a zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódása végett,
• részt vesznek a szervezet hőszabályozásában,
• szervek közötti mechanikai védelmet biztosítanak.

A zsiradékok zsírsavösszetétele meghatározza halmazállapotukat, a szobahőmérsékleten szilárd zsiradékok a zsírok, a folyékonyak az olajok.

A zsírok egészségre gyakorolt hatásában betöltött szerepe zsírsavtartalmuktól függ.

A zsírsavakat szénláncuk hossza és telítetlen kötéseik száma alapján csoportosíthatjuk.

Az állati eredetű zsíroknak nagyobb mennyiségben telített és egyszeresen telítetlen a zsírsavösszetételük. A növényi olajok többsége egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdagok.

A zsírsavak felépítésüket tekintve rövid, közepes vagy hosszú szénláncúak.

A hosszú szénláncú zsiradékok (jellemzően állati eredetűek) emésztésre előkészítését az epe végzi, az emésztés a hasnyálmirigy által termelt lipáz segítségével a vékonybélben megy végbe, ahonnan az emésztett zsírok a nyirokrendszerbe majd a véráramba kerülnek.

A zsír (lipid) nem vagy csak nagyon csekély mértékben oldódik vízben, ezért a véráramban szállítófehérjékhez kötődve lipoproteinként keringenek. A lipoproteinekben a lipid és protein (fehérje) alkotórészek aránya változó. Az LDL (alacsony sűrűségű lipoprotein) koleszterin nagy koncentrációja a szívkoszorúér betegség kialakulásának kockázati tényezője. A HDL koleszterin magasabb szintje viszont előnyös. Ezért fontos olyan táplálékokat fogyasztani, amelyek segítik az LDL- koleszterinszintjének csökkenését, valamint a HDL- koleszterin szintjének növekedését vagy megőrzését.

A rövid és középhosszú szénláncú zsírsavakat tartalmazó zsírok (többségében növényi eredetűek) könnyebben felszívódnak, mert közvetlenül a bélbolyhok vérereibe jutnak, tehát emésztésükhöz nem szükséges epe és nem terheli a hasnyálmirigyet sem. Ezért a zsír felszívódási zavarában szenvedő betegek étrendjében, az e fajta zsírok kedvező felszívódásuk és könnyű emészthetőségük miatt kiemelt jelentőségűek.

Az egyik legegészségesebb és legfinomabb növényi zsiradék a kókuszolaj, amelynek 92%-a rövid és közepesen hosszú szénláncú telített zsírsavakból épül fel.

A kókuszolaj az egészséges, kiegyensúlyozott, változatos étrend részét képezheti, de mint minden egyéb zsiradékforrást, ezt is mértékletes mennyiségben javasolt fogyasztani.

Általános szabály, hogy a napi zsírfogyasztás ne haladja meg az energiabevitel 30%-át.

A zsírszükségletet befolyásolja

• az életkor, egy éves kor alatt 4 g /ttkg, majd ez az érték felnőttkorra lecsökken 1 g/ttkg-ra
• a klimatikus viszonyok, hideg évszakokban nagyobb mennyiség szükséges
• fizikai aktivitás, intenzív munka, rendszeres sporttevékenység megemeli a szükségletet.

A kókuszolaj

• Magas hőmérsékletre történő hevítése esetén sem képződnek sejtkárosító szabadgyökök, valamint transzzsírokat sem tartalmaz, melyek rákkeltő és érelmeszesedést okozó hatással bírnak.
• Könnyen és gyors anyagcsere folyamat mellett szívódik fel, ezáltal kímélő az emésztőrendszer számára, valamint zsírsavjai nem képeznek zsírlerakódást, tehát nem hizlal.
• Szervezetünk számára azonnal felhasználható energiát biztosít, valamint egyensúlyban tartja a megfelelő koleszterinszintet.
• Használatával pedig olyan zsírsavakat juttatunk szervezetünkbe, mint az anyatejben is található laurinsav.