Bicsérdy Béla és a BICSÉRDYZMUS
2018. február 25. írta: Kókuszdiéta és Életmód

Bicsérdy Béla és a BICSÉRDYZMUS

Bicsérdy Béla a nyers vegetáriánus táplálkozáson alapuló életmód híve és népszerűsítője, nevét a húszas-harmincas évek Magyarországán szinte mindenki ismerte.

Művei több ezres példányszámban keltek el.

Több ezer újságcikk jelent meg róla magyar, német, angol, cseh, román nyelven.

Több száz, időnként több ezer fős publikum előtt tartott előadásai olyan óriási sikert arattak, hogy valóságos tömeghisztéria alakult ki körülötte.

 

bic.jpg

 

Még 20 éves korában szerzett egy súlyos betegséget (szifilisz) amely hatására lényegesen megváltozott az élete.
Pár év alatt végigjárta Európa leghíresebb klinikáit, de a kezelések mindenütt kudarcot vallottak, ezért elhatározta, hogy gyógyulását mindenféle orvosi segítség nélkül önmaga fogja kieszközölni.
Óriási tudásszomjjal rendelkezett ezért már nagyon fiatalon rengeteget olvasott, különböző filozófiai, teológiai témájú, de elsősorban természettudományokkal foglalkozó könyveket. Megbetegedése után már célirányosan olyan műveket olvasott, melyektől gyógyulását és egészségének teljes visszaszerzését remélte.
Tanulmányaiban jelentős személyiségek is segítséget nyújtottak. Rómer Flóris, Pulszky Ferenc, dr. Bokor József. Nagybátyja, Kun Sámuel (a Magyar Filozófiai Társaság elnöke és a párizsi Sorbonne volt tanára) rendelkezésére bocsátotta a több, mint 6000 kötetből álló könyvtárát. Némati Kálmán történész barátja, mint könyvtárőr a Széchényi és az Egyetemi Könyvtár látogatási jogát szerezte meg számára.
Latinul, németül, románul, franciául és angolul is jól beszélt ezért a külföldi könyvtárak látogatásának sem voltak akadályai.

 

A tanulásra fordított idő mellett a tapasztalatszerzés jegyében különböző kísérletek százait hajtotta végre önmagán. A kísérletek javarészt (néha életveszélyesen radikális) tápmegvonásokból és különféle izzasztókúrák kombinációjából álltak, nagy hangsúlyt fektetve a helyes táplálkozás kialakítására.
A kísérletsorozatok végül meghozták a kívánt eredményt. 1900-ban még csak vegetárius, később már a teljes nyerskosztra áttért és a kialakult életmódnak köszönhetően gyakorlatilag minden betegségéből kigyógyult.

A helyes táplálkozás mellett nagyon fontosnak tartotta a mindennapos testedzést is. Hatalmas ereje körül legendák keringtek, állítólag 19 évesen cirkuszi atlétákat győzött le.
A súlyatlétikában és a búvárkodásban elért rekordjairól az angol Health and Strength c. sportlap 1904/10-es száma is beszámolt.
A német Siegfried c. folyóirat 1902/7-es számában olvasható, hogy Siebert (a testedzés az idő tájt legnevesebb tanára) Bicsérdyt az elért rekordjai révén szakmája egyik legnagyobb művészének titulálva a világ négy legerősebb embere közé sorozta.
Az 1900-as évek elején öt (több helyen 25-öt írnak) világrekordja született, melyből hármat hivatalosan is regisztráltak. A leggyakrabban idézett világrekordját 1922-ben (50 éves korában) Kolozsvárott produkálta, amikor is 188 kg-ot tudott kinyomni fekvő testhelyzetben.

Az 1916-os év újabb fordulópont volt életében, ekkor több díjtalan magánelőadást tartott Fogarason tanárok, papok, újságírók részére.

A következő években már nyilvános előadásokat is tartott és mindössze pár év leforgása alatt óriási hírnévre tett szert.

Nagyszebenben kezdte meg nyilvános előadásait, eleinte ingyen, később belépési díjért, hogy utazásait és könyveinek kiadását finanszírozni tudja. Bejárta egész Erdélyt, több száz előadást tartott Brassóban, Fogarason, Marosvásárhelyen, Petrozsényben, Kolozsvárott, és szinte az összes nagyobb erdélyi városban megfordult.

Több erdélyi orvos kezdett el a tanításai alapján gyógyítani és még hosszú évekkel később is erős befolyást mutattak eszméi az orvoslás és természetgyógyászat rendszerében.

Tanulmányai során olyan óriási ismeretanyagra tett szert, amellyel nagy magabiztossággal végezte a húszas években hatalmas tömegeket megmozgató nyilvános előadásait.

Előadásai alkalmával fejlődéstörténeti, őslénytani, biológiai vonatkozású példákkal illusztrálta és fejtegette az ember helyzetét az élőlények világában.

Bemutatta:

  • milyen fejlődésen ment át az ember táplálkozása,
  • hogyan jutott a helytelen táplálkozási viszonyok közé,
  • mik lettek ennek következményei,
  • a betegségek tömege miért zúdult az emberiség nyakába,
  • mik azok a követendő irányelvek,

melyek megértése és betartása segítségével az ember felküzdheti magát arra a magasabb fejlődési létfokozatra, ahol megszabadul a betegségektől és fizikai testét szívóssá, edzetté téve magasrendű, igazi eszményei szolgálatába állíthatja.

Elmélete szerint:

Az emberi fejlődés előrehaladásának feltételei növényi táplálkozást igényel, mely tökéletes vitális energiával tölti fel szervezetét. Az állati fehérjék minőségi értéküket csupán az élő állat sejtjében őrzik meg. Az állat elpusztítása után azonnal elveszítik vitális értéküket, azonnal beindul a bomlási, rothadási folyamat már az állat halálának pillanatában, ideális környezetté válva a mikrobáknak és baktériumoknak.”

Tanítása szerint az ember végső célja az, hogy alacsonyrendű tulajdonságaitól megszabaduljon. Ehhez segít hozzá a lealacsonyító táplálékok elhagyása, amely csupán csak az első lépés az úton, amelyet a teljes megtisztulás és felsőbbrendűvé válás felé kell tennünk. A testi egészség nem öncél, hanem csak a lelki-szellemi fejlődés nélkülözhetetlen eszköze.

„Nem a napi 2 almás koszt a cél, sem a böjtölés. Ez mind csak eszköz a test egészségének, erőinek fenntartására, megóvására, de ez is csak azért, hogy az ember e réven felszabaduló összes szellemi energiáit a földi élet végső ideáljának szolgálatába állítsa, ami nem más, mint a szeretet sziklaszilárd alapjaira felépített boldog emberi társadalom.”

A tanítás egyik fő vezérvonala a tisztán nyers növényi táplálékok kizárólagos fogyasztása. Hőkezeléssel (sütés-főzés) a növényekből is holt anyagot hozunk létre. Ha élő táplálékot eszünk, az élővé tesz minket, de ha elpusztítjuk a táplálékot, akkor a holt étel is pusztít. Élet csak az élő anyagból származhat.

Fel kell szabadítani a szervezetünkben jelen lévő öngyógyító, újraalkotó erőt, amelyet az orvostudomány vitalizmusnak nevez. Ennek érdekében rendszeres böjtöt ír elő, illetve a húsoktól és a hőkezelt ételektől való fokozatos, végül teljes tartózkodást.

Tanítása szerint a nyers növényeket fogyasztó embernek megnövekszik ellenállása a betegségekkel szemben és szellemileg, fizikailag is a fejlődés útjára lép.

Nagyon fontos továbbá az is, hogy a szervezetnek csak igen kevés táplálékra van szüksége ahhoz mérten, amit a mindennapi ember naponta magába gyömöszöl.

„Az ember tömi magát gondolkozás nélkül mindennel. Megszabott időhöz kötött étkezései alkalmával jelentkező éhsége nem természetes éhség, hanem szokáséhség csupán... Amit az ember nem eszik meg, az használ legtöbbet.”

A táplálkozásnak is megvannak a maga törvényei, mint a fizikának vagy a biológiának. Nem mindegy hogy milyen mennyiségű és minőségű táplálékot veszünk magunkhoz. Csak annyit szabad ennünk, amennyit szervezetünk fel tud dolgozni. Csak így tudjuk vérünket tisztán tartani, amely alapja a tiszta gondolkodásnak is. Gondolataink, agysejtjeink legnagyobb részt abból táplálkoznak, amit elfogyasztunk, az asszimilálódik, az válik a vérünkké.

Bicsérdy tanításaiban a táplálkozáson és a böjtön kívül nagy hangsúlyt fektetett a sportolás fontosságára, légzőgyakorlatok végzésére, napozásra, munkára, pihenésre, meditációra, a helyes gondolkodás mód kialakítására, a folyamatos tanulásra, ismeretszerzésre, hideg-meleg vizes váltófürdőre, mezítláb járásra.

A természet adta táplálék fogyasztása a böjttel, sok mozgással, friss levegővel, a reforméletmóddal hatalmas változást idéz elő az ember életében, amely mindenre kiterjedően érezteti jótékony hatásait.

A húsevés káros mivoltáról több, elrettentő példával igyekszik meggyőzni olvasóit.
Megemlíti, hogy az Indiába szállított, halálra ítélt angol fegyencektől úgy szabadulnak meg az erőszakos halált elutasító buddhista hatóságok, hogy kizárólag húsevésre fogták őket. Az így táplált rabok egyike sem élt 30 napnál tovább.
Leírja a francia Villedieu abbé esetét, aki 30 éves koráig ösztönösen kerülte a húst. Ekkor azonban barátai rábeszélésére elfogyasztott egy bifszteket, melynek következtében hamarosan elhunyt.
Ezenkívül tudunk olyan esetről, amikor egy Walter nevű fogarasi mészáros, értesülvén a vegetárius mester atlétikai sikereiről, dacból a tiszta húsevés mellett határozta el magát. Egy hónapon belül azonban ő is elhunyt.
Sokszor tesz említést olyan reformer orvosokról vagy laikusokról, akiknek pozitív tapasztalatai voltak a böjtöléssel, vegetárius táplálkozással, vagy egyszerűen csak a természetes életmóddal kapcsolatban.
Ám kegyetlen kritikával illeti a vele egyet nem értő orvosokat, dietetikusokat, biológusokat és egyéb természettudósokat.
Stílusa olyan kioktató, fölényes és magabiztos, hogy a támadott tudósok körében teljes joggal kelthetett megbotránkozást. A vádlottak padjára került többek között: Koch, Jenner, Ehrlich, Pasteur, Röntgen, a Curie-házaspár és Einstein is.

Az 1923-tól folyamatosan megjelenő, több ezres példányszámban elkelt művei csak fokozták a hatást. Erdélyben valóságos tömeghisztéria alakult ki minek következtében több előadását betiltották.
A romániai orvosok egy része hajszát indított ellene, kuruzslással vádolták és az egészségügyi főfelügyelőségtől vizsgálat megindítását követelték. Ez a kezdeményezés azonban egy elementáris erejű tiltakozási hullámot váltott ki követői körében. Az egészségügyi főhatósághoz beérkezett több ezer tiltakozó levél hatására (melyben néha döbbenetes gyógyulásaikról számoltak be) a vizsgálatot megszüntették.

A már-már nyomasztóan nagy népszerűségnek örvendő Bicsérdy 1925 végén családjával együtt a nyugalmasabb, dunai szigetre, Ada-Kalehre költözött. Az előadásai azonban tovább folytatódtak és az eszme is folytatta hódító útját. A bicsérdyzmus, amely ebben az időben gyakorlatilag már egy jelenségnek számított, 1926-ban érte el tetőpontját.

Hívei Petrozsényban lapot is próbáltak alapítani Az Emberiség érdekében! Bicsérdizmus (1925), majd Bicsérdyzmus cím alatt (1925-26). Ebben az időben követői fiókegyesületeket alapítottak Debrecenben és más városokban is, több nyerskosztos telep is létesült vagy próbált létesülni az országban Szolnok, Vác, a Fertő-tó környékén.

ujsag.JPG

A mester 1926-ban pár hónapra Magyarországra látogatott. Jövetelét óriási várakozás előzte meg. Az Ada-Kalehről Pestre befutó gőzhajót több száz türelmetlen újságíró, bicsérdysta és ellentüntető várta. Partra szállását pár másodperc erejéig még a Magyar Filmhíradó is megörökítette.  

Heteken keresztül újságírók tucatjait látta vendégül és több hírességet is meghívott magához. Valószínűleg ez idő tájt ismerkedhetett meg Kosztolányi Dezsővel, Bartók Bélával és Kodály Zoltánnal.

Egy újságíró cikkében leírta, hogy Bicsérdy pesterzsébeti házában egybenyitott három szoba egy hatalmas könyvtárnak felel meg, hatezer könyvvel. A falakon a Mester saját festményei. A földön hatalmas súlyzók, amivel végzi a napi tornagyakorlatait.

bicserdy999.jpg

Bicsérdy Béla népszerűsége tetőpontjára érkezett és ezután lassú, de folyamatos hanyatlás vette kezdetét. Magyarországi tartózkodása alatt öt olyan haláleset is történt, melyek az eszméjében hívők ezreit bizonytalanították el, vagy véglegesen eltántorították a bicsérdyzmustól.

A szóban forgó öt személy igencsak félreértelmezve a tanításokat gyakorlatilag halálra koplalta magát. Ezek a halálesetek a legnagyobb sajtónyilvánosságot kapták és óriási botrányt okoztak, ami miatt az eszme jóvátehetetlen károkat szenvedett. Bicsérdynek esélye sem volt álláspontját megvédeni, így megelégelve a sajtó ellene intézett támadásait, családjával visszavonult Ada-Kaleh szigetére, de mindezek után még megjelent a több mint 1000 oldalas hatalmas műve Az élet könyve.

 

Bicsérdy az idő múlásával kicsit változtatott nézetén. Elismerte, hogy voltak tévedései, amikor kezdetben hosszú (több hetes) koplalásokat írt elő és sok ember meggondolatlanul kezdett ehhez hozzá és bele is halt. Később inkább a pár napos böjtkúrákat ajánlotta (a kezdőknek) és a nyers kosztra való lassú és fokozatos áttérést.
A továbbiakban azt hirdette, hogy a tömegekre alkalmazott szisztémák megbuknak és egyéneket kell nevelni.

„Az ember sorsának kulcsa a saját kezeibe van letéve, könyveim a megébresztés céljával íródtak.”

 

Viszont megunva a hatóságok évek óta tartó zaklatásait az eszme nyilvános hirdetésével véglegesen felhagyott, csak otthonában tartotta értekezéseit.  Később még a műveit is kivonta a könyvkereskedelmi forgalomból, mert szerinte az emberek nagy része nem volt képes megérteni azokat. Ettől az időtől fogva csak tőle lehetett megrendelni a könyveket és kizárólag olyanoknak adta el, akiket a tanításainak megértésére alkalmasnak vélt. Mivel a nyilvánosságból gyakorlatilag teljesen kivonult ezért lassan-lassan a feledés homályába merült.

Ezt követően is közöltek róla még cikkeket és több riportot is készítettek vele, de ezek már nem idézték a húszas évek világmegváltó hangulatát. 1944-ben Budapest ostroma idején feleségével és néhány végsőkig kitartó tanítványával Németországba emigrált. Előtte egy üllői tanítványához menekített milliós értékű könyvtárát a saját készítésű festményeit pedig széthordták.
Ennél azonban sokkal nagyobb szerencsétlenség érte, amikor emigrálásakor kiesett a menekültekkel zsúfolásig megtelt tehervonatból és súlyos sérüléseket szerzett. A háború befejezését követően Landshutban illetve Berlinben élt, a tanítványok elmondása szerint nyomorúságos körülmények között, később az Egyesült Államokba távozott és ott is hunyt el.

A rendszerváltást követő évtizedekben újra kiadták könyveit, köztük:
Az élet könyve és gondolaterők hatalmának I. és II. része (1995),
A halál legyőzése (1996),
Bölcsesség könyve (2002),
A reform életmódról (2009).

bicserdy_konyvek.png

 

A bejegyzés trackback címe:

http://kokuszdietaeseletmod.blog.hu/api/trackback/id/tr413698352

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.