Gyakran a bio, öko szócska reklámfogás, hiszen ahol a jelölés feltételei nem szabályozottak, ott a termékek tulajdonságai egészen mást takarhatnak annál, mint, amit a fogyasztók mögéje képzelnek.

Ezt bizonyítja az is, hogy manapság rengeteg az olyan bioboltnak nevezett lelőhely, ahol sajnos a visszaellenőrizhetetlen, silány minőségű termékekkel vannak tele a polcokA hiteles bio növényi és állati alapanyagok, valamint a belőlük készült élelmiszerek tekintetében világszerte közel azonos tartalmú jogszabályok írják elő, hogy milyen követelmények betartása esetén lehet a termék ökológiai (öko), biológiai (bio) jelölésű.

Ez esetben a fogyasztók és a termelők között kizárt a félreértés, szabálysértést, sőt bűncselekményt követnek el mindazok, akik a jelölést nem az előírásoknak megfelelően és az ellenőrzési rendszerben előállított termékre alkalmazzák.

A bio megjelölés a legismertebb Magyarországon, bár a hazai jogszabályok (Tanács 834/2007 és a Bizottság 889/2008) az ökológiai szó használatát írják elő. Más országokban is ezeket a szinonim kifejezéseket és rövidítéseiket (öko, bio, eko, eco) alkalmazzák az azonos értelmű organic mellett.

A jogszabályok előírják a termék előállításának módját, valamint a termelés folyamatainak kötelező ellenőrzését. Ennek célja a tévedések, csalások kiszűrése, megakadályozva ezzel a fogyasztók megtévesztését és védve a szabályokat betartó termelőket, forgalmazókat a csalók tisztességtelen magatartásával szemben.

Az ellenőrzés alapján kiállított minősítő tanúsítvány hatalmazza fel a termelőt, feldolgozót, forgalmazót, hogy a tanúsítványokon feltüntetett termékek, termékcsoportok esetében alkalmazza az ökológiai jelölést. Az ilyen igazolást felmutatni nem tudó termelő, forgalmazó terméke nem lehet bio az EU által szabályozott jog értelmében.

A biotermékeknél az ellenőrzések alapján kiállított minősítő tanúsítványok végigkísérik a termék útját a teljes termékpályán, a termelőtől a feldolgozón át a kereskedőig.

A bioélelmiszerek azzal is többet érnek, amiből több van bennük – ezek az élelmiszerek hasznos összetevői és azzal is, amiből kevesebb – ezek az élelmiszert szennyező idegen anyagok.

• A mezőgazdasági bio alapanyagok növényvédő szerekkel, magas nitrit és nitrát szinttel, GMO származékaival nem szennyezettek.
• A feldolgozott bio élelmiszerek tartósítószert, szintetikus ízfokozót, mesterséges színezéket és állományjavítókat nem tartalmaznak.

Sokan ismerik azt a közmondást, hogy "az vagy, amit eszel", de csak kevesen gondolkodnak el igazán azon, hogy ez mit is jelent valójában.

Testünk minden sejtje azokból a táplálékokból épült fel, amit elfogyasztunk, éppen ezért fontos odafigyelni arra, hogy élelmünk milyen forrásból származik.

A kereskedelemben többnyire a nagyüzemi tömegélelmiszereket találjuk, melyeket a vegyszereken alapuló mezőgazdaság viszonylag olcsón juttat a fogyasztókhoz.

• Az élelmiszereink tartalmazzák az összes mezőgazdasági termesztésben használt szintetikus vegyszer maradványait a gyomirtó szerektől kezdve, a rovar- és gombaölő szereken, a talajfertőtlenítőkön át, egészen a műtrágyákig.
• Ehhez adódnak az ipari feldolgozás során az élelmiszerek gyártásánál használt technológiai segéd- és adalékanyagok, mint az E-számok.
• A tárolás, érlelés és csomagolás során újabb szintetikus vegyi anyagok kerülnek az élelembe.
• Az állati eredetű élelmiszerek mindezeken felül gyakran tartalmaznak hormonokat és állatgyógyászati szereket is.

A táplálékunkban jelenlévő szintetikus vegyületek egészségügyi kockázatot jelentenek. A vegyszerek önálló egészségre gyakorolt hatása vizsgálható, de az együttesen kialakult kölcsönhatásuk következményei nem kiszámíthatóak.

• Az élelmeinkben jelen lévő mutagén szerek következtében az emberi- és állati génállomány meghibásodásai kimutathatóak.
• A rákkeltő anyagok miatt növekszik a tumoros megbetegedések száma.
• A teratogén anyagok hatására gyakoribbak a fejlődési rendellenességek.
• Népbetegséggé vált a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, a légzőszervi megbetegedések, az immunrendszer megbetegedései és az allergia is.
• A hormon és idegrendszeri zavarok (Parkinson kór, Alzheimer kór) is egyre nagyobb arányban fordulnak elő.

A bioélelmiszerek nem tartalmazzák a fenti rizikófaktorokat valamint sokkal ízesebbek, mint a nagyüzemileg előállítottak.

• A minőségi táplálékok fogyasztásával nő az átlagéletkor és testünk ellenálló képessége a betegségekkel szemben.
• A biogazdálkodás sokkal táplálóbb gyümölcsöt, zöldséget és gabonát biztosít a vegyileg kezelteknél.
• A bioélelmiszerek átlagosan 25%-kal több vitamint, ásványi anyagot és egészségvédő másodlagos növényi anyagot tartalmaznak, mint a hagyományos mezőgazdaságból származóak.
• A növényi metabolizmus másodlagos termékei olyan biokémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek elősegítik az egészség megőrzését. Számos fitovegyület, antioxidáns, vitamin, provitamin, glükozinolát, izotiocianát, polifenol, flavonoid és a fitoösztrogének immunrendszert erősítő, antikarcinogén, koleszterinszint csökkentő, gyulladást gátló hatással rendelkezik.
• Az ökogazdálkodásból származó állatok teje, tojása több fehérjét, jelentősen több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Több benne az omega-3 zsírsav és a konjugált linolsav (CLA), amelyek a szív és az érrendszer egészségét támogatják.

Fogyókúrázók esetében különösen ajánlott a bioélelmiszer fogyasztása, mivel kevesebb kalóriát, viszont több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

A bio termékek magasabb költségekkel állíthatók elő, ezért a hiteles biotermék mindig drágább, de magasabb minőséget is képvisel.

Általuk viszont megelőzhetőek a betegségek és a gyógyszerek fogyasztása, ami költségesebb, mint a bioélelmiszerek fogyasztása.

Forrás:
Bardócz Zsuzsa – Pusztai Árpád (Biokultúra 2011/4)
www.biokontroll.hu